150 millió forintos csalás – mit tanít az eset az ügyfél-átvilágításról?
Megjelent ma egy cikk a sajtóban egy esetről, amikor csalók hamis dokumentumok felhasználásával átvették az irányítást egy magyar társaság felett, majd rövid idő alatt több mint 150 millió forintot utaltak el a cég bankszámlájáról. Az eset pénzmosás-megelőzési szempontból nagyon tanulságos. Több ponton is hibáztak az ügyletben, amikor az ügyfelet rendesen át kellett volna világítani, de erre nem került sor, és a károsult beperelte az ügylet összes résztvevőjét (az ügyet intéző ügyvédet, az utalást engedő bankot, még a cégbíróságot is beperelte a károsult).
Az ügy két fontos tanulsága, hogy:
- Jelentős változás, pl. ügyvezetőváltás esetén alapos ügyfélátvilágítást kell végezni.
- Ha nem végzünk megfelelő ügyfélátvilágítást, könnyebbé válik a hasonló csalások elkövetése. Ingatlant értékesítő vagy közvetítő cégek is kárfelelősséggel tartozhatnak egy ilyen ügyben a körülményektől függően, és a reputációs kockázat is igen nagy.
Mi történt?
A társaság korábbi ügyvezetője meghalt. Hónapokkal később hamis tulajdonosi dokumentumok alapján egy új személyt jegyeztek be ügyvezetőként.
Az új „ügyvezető” ezt követően megszerezte a rendelkezési jogot a társaság bankszámlája felett, majd néhány nap alatt több nagy összegű tranzakciót hajtottak végre.
Az ügyben később központi kérdéssé vált, hogy az új képviselő megjelenésekor megfelelően megtörtént-e a szükséges ügyfél-átvilágítás.
Mi a legfontosabb tanulság?
Az ügyfél-átvilágítás nem ér véget az üzleti kapcsolat kezdetén.
Ha egy ügyfélnél lényeges változás történik – például új képviselő jelenik meg, megváltozik a tulajdonosi vagy irányítási struktúra, vagy a korábban ismert adatokhoz képest szokatlan körülmény merül fel –, az új helyzetet ismét meg kell vizsgálni.
A napi gyakorlatban különösen érdemes figyelni arra, hogy:
- az új képviselő személyazonossága megfelelően ellenőrzött-e;
- valóban jogosult-e az ügyfél nevében eljárni;
- a tényleges tulajdonosi adatok naprakészek és hitelesek-e;
- az új információk összhangban állnak-e azzal, amit korábban az ügyfélről tudtunk;
- a változást rövid időn belül követő nagy értékű vagy szokatlan ügylet indokol-e további ellenőrzést.
Az esetben több kockázati körülmény egyszerre jelent meg: külföldi tulajdonosi háttér, vezetőváltás, újonnan megjelenő képviselő és ezt rövid időn belül követő jelentős pénzmozgások. A csalás sikeréhez több ellenőrzési pont együttes hiányossága kellett.
Mit jelent ez az ingatlanügyletekben?
Az ingatlanügyleteknél különösen gyakoriak a nagy értékű tranzakciók, a társasági ügyfelek, a külföldi tulajdonosok és a meghatalmazott útján történő eljárás.
Ezért ha egy ügyfél képviselője, tulajdonosi háttere vagy az ügylet körülményei hirtelen megváltoznak, nem célszerű automatikusan a korábbi ügyfél-átvilágításra hagyatkozni.
A megfelelő kérdés ilyenkor nem az, hogy „megvan-e minden dokumentum?”, hanem az, hogy:
valóban értjük-e, ki jár el előttünk, milyen jogosultsággal jár el, ki áll az ügyfél mögött, és a tervezett ügylet összhangban van-e azzal, amit az ügyfélről tudunk?
A jól működő AML-folyamat ezért nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálja. Egyben a céget is védi csalással, jogosulatlan képviselettel és jelentős vagyoni károkkal szemben.